Bűnözői körökben nagy üzlet lett az álhírterjesztés

Komoly gépezet épül az álhírek terjesztésére: számos eszköz és szolgáltatás érhető el illegális forrásokon keresztül, amik bárkinek a hírnevét gyorsan romba dönthetik.
 

Az álhírek kifejezés hallatán az embereknek általában a közösségi oldalakon megjelenő bejegyzések jutnak eszébe, amelyek hihetetlen és valószínűtlen történeteket, pletykákat tartalmaznak a legkülönfélébb témákról: a Föld valódi formájától kezdve egészen a rák eltitkolt "ellenszeréig". Az álhírek azonban jelentős erővel bírnak, és célzott terjesztésük mögött akár komoly gépezetek is állhatnak. A Trend Micro nemrégiben közzétett kutatása szerint megfelelő összeg ellenében a jó és nagy hírnevű személyek, illetve szervezetek is könnyen lejárathatók kiberpropaganda segítségével.
 
A propaganda már évszázadok óta jelen van, az internet pedig minden eddiginél hatékonyabb eszköz a hazugságok terjesztéséhez. A biztonsági cég szakértői szerint egy kiberpropaganda-kampányhoz több különböző összetevőre van szükség. Eszközökre és szolgáltatásokra, melyek alkalmasak az álhírek terjesztésére a megfelelő közösségi hálózatokon. Léteznek egészen egyszerű és könnyen hozzáférhető megoldások (fizetett lájkolók/követők stb.), míg akadnak szokatlanok is: némelyik online kérdőívek tömeges kitöltését ígéri, mások pedig egyes írások eltávolítására kényszerítik az oldaltulajdonosokat.
 
Az álhírek terjesztésében kulcsszerepet játszanak a közösségi hálózatok: az emberek egyre több időt töltenek ezeken az oldalakon azzal a céllal, hogy hozzájussanak a legfrissebb hírekhez és információkhoz.
 
A propaganda kampányok kapcsán mindig felmerül a kérdés, hogy azok miért is léteznek, miért is indulnak. Az álhírek terjesztése mögött különféle motivációk állhatnak: a pénzszerzéstől a politikai megfontolásig sok minden vezérelheti az ilyen akciók mögött álló személyeket vagy akár szervezeteket.
 
Megvásárolt lejáratás
 
A Trend Micro szakértői azt is megvizsgálták, hogy mennyiért érhetők el az álhírek terjesztéséhez szükséges szolgáltatások és eszközök. Tegyük fel, hogy valaki szeretne elhallgattatni vagy hiteltelenné tenni egy újságírót, aki számára előnytelen tényfeltárást végez. A példában szereplő újságíró 50 ezer követővel rendelkezik a Twitteren és 10 ezerrel a Facebookon, emellett hetente háromszol posztol a blogjára, amivel bejegyzésenként 200 kommentet generál.
 
Körülbelül egyhónapos álhírkampánnyal már erősen rontható egy ilyen újságíró szavahihetősége. Hetente egyszer vásárolható egy, a riporter számára kedvezőtlen álhír, ami aztán heti 2700 dolláros költséggel terjeszthető, 100.000 látogatást és 50.000 retweetet generálva. Emellé 1000 dollárért akár 4000 negatív kommentethez is hozzá lehet jutni. Közben a Twitter profilja is "megmérgezhető" 200.000 robot követővel, mindössze 240 dollárért.
 
Ellenintézkedések
 
A kiberpropaganda egyre nagyobb teret hódított. A kormányok ennek következtében már felismerték, hogy az álhírek ellen aktívan fel kell venni a harcot: olyan szolgáltatásokat indítanak, amelyek lerántják a leplet a hamis hírekről, emellett új szabályozások bevezetését, valamint a félrevezető információkat közlő oldalak büntetését is tervezik. Az új szabályozások a közösségi hálózati szolgáltatásokat is céloznák. A lépések között szerepel a botok és gyanús fiókok felfüggesztése, még több munkaerő alkalmazása a jelentések feldolgozásához, illetve olyan újabb funkciók kialakítása, amelyekkel a felhasználók jelenthetik a hamis fiókokat.
 
A biztonsági cég úgy látja, hogy végső soron sok minden a felhasználókon múlik: "Az álhírek terjedése akkor fékezhető meg, ha az olvasók megtanulják felismerni azokat. Árulkodó jel lehet a túlzó, szenzációhajhász cím, a gyanús webcím, a helyesírási hibák a szövegben, a manipulált képek, illetve, ha hiányoznak fontos adatok, például az információ forrása, a cikk írójának neve vagy a közzététel időpontja" - nyilatkozta Gömbös Attila, a Trend Micro rendszermérnöke.