Nem gyerekjáték a facebookozás

A 13 év alatti magyar gyermekek egynegyede jelen van a Facebookon annak ellenére, hogy a közösségépítő szabályai szerint nem lehetne ilyen fiatalon regisztrálni. Mindez családbiztonsági kérdéseket is felvet.
 

A Facebook szabályzata szerint nem tehetnék meg, mégis sokan regisztrálnak a közösségi oldalra a 13 év alatti magyar gyerekek közül. A G Data felmérése során a kutatók ezer magyar internetezőt kérdeztek meg arról, hogy a vele egy háztartásban élő gyermek használja-e a legnagyobb közösségi oldalt. Az eredmények szerint az interneteléréssel rendelkező háztartások esetében a 13 évnél fiatalabbak 22 százaléka regisztrált már a Facebookon. 4 százalékukról pedig a közeli hozzátartozójuk sem tudja, hogy tagja-e a közösségi oldalnak.

"Fontos, hogy a szülők ugyanúgy szabályozzák a gyermekük internetezési szokásait, ahogy más tevékenységeket is, és ugyanúgy tanítsák meg a kicsiknek a közösségi portálok használatát, mint ahogy a biciklizést" - tanácsolta az eredmények kapcsán Petrányi-Széll András, a G Data magyarországi kommunikációs vezetője.

A veszélyforrások

A gyerekekre több veszély is leselkedik a Facebookon. Mivel még nem tudják, hogy mire szabad kattintaniuk és mire nem, ezért könnyedén eshetnek az adathalászok csapdájába átverős posztokon és videókon keresztül. Ebből a szempontból gyakoriak a hírességek nevével és fényképével történő visszaélések.

A következő lehetőség a bűnözők számára a mobilszámla vagy a hitelkártya megcsapolása. Olyan alkalmazásokat terjesztenek, melyek emelt díjas SMS-üzenetért cserébe megjósolják a jövőt, kiszámolják a párkapcsolat sikerességének valószínűségét, vagy más hasonló, mondvacsinált szolgáltatást nyújtanak.

A harmadik veszélyforrást a gyermekekkel ismerkedni vágyó felnőttek jelentik, akik sokszor álnéven, fiatalkorúként regisztrálnak a közösségi oldalakra. Fontos, hogy a szülők megtanítsák a gyerekeknek, hogy csak azokat jelöljék ismerősnek, és csak azokkal barátkozzanak a Facebookon, akiket személyesen is ismernek.

Mindezek mellett számolni kell a kortársak rosszindulatával is. Az elektronikus zaklatás (angol nevén cyberbullying) az a jelenség, melynek során a kiközösített gyermekkel, tinédzserrel az interneten vagy mobiltelefonon keresztül gúnyolódnak vagy akár fenyegetőznek.

Végül, de nem utolsó sorban kockázatot jelent az is, hogy a fiatalok az internetre olyan adatokat, fotókat, videókat töltenek fel magukról, melyek rossz kezekbe kerülve ártalmas célokat szolgálhatnak.

Megfontolandó szabályok

A G Data szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a legjobb, ha a kisgyermeket nem hagyjuk egyedül internetezés közben, hanem a közösségi térben, a nappaliban helyezzük el a családi számítógépet. Így könnyebben észrevehető, ha valami felzaklatja a gyermeket.

Az internetes kártevők okozta problémák elkerülése érdekében szerencsés, ha a gyermek nem ugyanazt a gépet használja, amiről aztán a szülő a bankolást is intézi. Ha csak egy számítógép van a háztartásban, akkor hozzunk létre a gyermek számára egy nem rendszergazdai jogosultságokkal rendelkező fiókot.

Emellett fontos, hogy rendszeresen frissített víruskereső fusson a számítógépen, és érdemes megfontolni a szülői felügyeleti funkciók használatát, melyek segítségével korlátozható a felkereshető weboldalak köre, vagy akár a számítógép használati ideje.

A Facebook kapcsán a gyermeknek el kell magyarázni, hogy ne töltsön fel magáról vagy a családjáról képeket a szülő jóváhagyása nélkül, ne kattintson olyan üzenetekre, melyeket nem ért, és a virtuális világban se álljon szóba ismeretlenekkel.

A témával kapcsolatban további jó tanácsokat ebben a családbiztonsági cikkünkben olvashat.