Könnyen jogsértő lehet a munkavállalók megfigyelése

A technológia fejlődésével a munkavállalók megfigyelésének új lehetőségei tárultak fel, azonban egyes módszerek gyakorlati alkalmazásakor a munkáltatók könnyen jogsértést követhetnek el.
 

Buzási Barnabás, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda munkatársa a praxisában felmerülő gyakorlati példákon keresztül mutatta be a munkahelyi megfigyelés határhelyzeteit, különösen a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer, a biometrikus azonosítás, illetve a munkavállalók földrajzi helyzetének meghatározása kapcsán.
 
A jogszabályok értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizni, így ebben a körben a munkavállalók engedélyét sem szükséges kikérnie, elégséges az előzetes tájékoztatás az alkalmazott technikai eszközökről. Ezzel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az előzetes tájékoztatás pont a megfigyelés célját hiúsítja meg. Jó példa erre, ha a munkáltató a belső lopás vagy egyéb kötelezettségszegés leleplezésére végezne titkos megfigyelést.
 
A Legfelsőbb Bíróság vonatkozó döntései szerint a személyhez fűződő jogok megsértésével készített kép- és hangfelvételek felhasználásakor a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét és a joggal való visszaélés tilalmának alapelvét is figyelembe kell venni. Tehát a munkavállaló követelheti, hogy a személyhez fűződő jogait - így a hang ás képfelvételéhez fűződő jogát is - mindenki tiszteletben tartsa, e jogát azonban csak a társadalmi rendeltetésével összeférő célra használhatja, arra nem, hogy a munkáltatóval szemben illetéktelen előnyt szerezzen, például megakadályozza az ellene szóló bizonyíték perbeli felhasználását. Különösen abban az esetben van helye az ilyen bizonyítékok perbeli felhasználásának, ha a tényállás megállapításának nincs más módja. És lássuk, be, hogy tipikusan azért készítenek a munkáltatók ilyen felvételeket, mert máshogy nem tudják bizonyítani a jogsértést.