Vibráló élményben lesz része, ha így azonosítja magát

Egy érdekes, felhasználói azonosításra alkalmas eszközt fejlesztettek ki egyetemi kutatók. Hogy mire nem jó egy vibramotor...
 

A felhasználók azonosítására megannyi módszer létezik. A sok sebből vérző jelszavas hitelesítés mellett a biometrikus technológiák egyre inkább előtérbe kerülnek, amelyek sok esetben önállóan vagy második faktorként jelennek meg az azonosítási folyamatokban. E technikák fejlesztése töretlenül zajlik, gondoljunk csak a mobiltelefonokba épített ujjlenyomatolvasókra, arcfelismerőkre vagy a retinaszkennerekre.

A Rutgers Egyetem kutatói azonban egy új irányba indultak el. Ugyan továbbra is az ujjakkal "trükköznek", de ezúttal nem az ujjlenyomatokkal. A megoldásuk nem éppen a megszokott utat követi, ezért nem is lehet most még biztosan kijelenteni, hogy az a való életben is szerephez jut majd. Minden estre a tudósok bizakodóak az eddigi kísérleteik alapján.
A VibWrite névre keresztelt rendszer rezgések egyedi mintázata alapján működik. A módszer lényege, hogy az azonosítást végző eszközbe elhelyeznek egy vibramotort, amely rezgéseket kelt. A felhasználó pedig egy szilárd felületre (lehet fa, fém, műanyag, üveg stb.) ráhelyezi az ujját, amely módosítja az érzékelőhöz eljutó rezgések fizikai paramétereit. A nyomás hatására keletkező interferenciák és visszaverődések pedig egyedi mintát "rajzolnak" ki. Ez az egyediség adja az azonosítás alapját. 
A kutatók elismerték, hogy a technológia mai állása szerint a módszerük akkor még nem működik megbízhatóan, ha a felhasználó az érzékelő felületnek csak egy pontjára, rövid időre helyezi rá az ujját. Ezért szükség van arra, hogy a hitelesítés során a felhasználó a felületen húzkodja az ujját, vagy lerajzoljon egy mintázatot (mintha azt egy pin padon vagy az okostelefonja kijelzőjén tenné). 
Az eddigi mérések szerint az új módszer 95 százalékos pontossággal működik, míg a false pozitív azonosítások aránya 3 százalék. Tehát van még mit fejleszteni a technikán, különösen kültéri körülmények között, ahol az időjárás, a hőmérséklet, a por stb. is befolyásolhatja a pontosságot. Ennek ellenére a kutatók úgy látják, hogy 1-2 éven belül gyártásra éretté válhat a megoldásuk, amelynek egyik legfontosabb előnye, hogy jóval olcsóbb lehet majd, mint a mostani ujjlenyomat vagy retina alapú érzékelők.