Nem sikerül kiirtani a legbrutálisabb zsarolóvírust

2017-ben következett be a történelem eddigi legnagyobb zsarolóvírus járványa, amelyet a WannaCry program okozott. A veszélyek azóta sem múltak el teljesen.
 

A zsarolóvírusok a legtöbb szervezet számára komoly kihívást jelentenek. Lehetővé teszik, hogy a bűnözők blokkolják az üzleti tevékenységeket, és pénzt csaljanak ki az áldozatoktól. A Kaspersky kimutatása szerint zsarolóvírusos incidensek következtében a nagyobb cégek, intézmények átlagosan 1,46 millió dolláros veszteséget szenvedtek el 2019-ben, ami tartalmazza az állásidő, a bírságok és a hírnévsérülés költségeit is.
 
A biztonsági cég kutatása szerint 2019-ben összesen több mint 767 ezer felhasználót ért zsarolóvírusokkal végrehajtott támadás - az áldozatok csaknem egyharmada vállalkozás volt. A ransomware programok között még mindig a WannaCry számított a legelterjedtebbnek - 2019-ben az összes észlelt támadás 21 százalékáért volt felelős. Más víruscsaládok jelentős lemaradással követik: a GandCrab például a támadások 11 százalékában vett részt. (A GandCrab az internetes feketepiacon szolgáltatás formájában is elérhető, vagyis a készítői bérbe adják a szerzeményüket.)
 
"A WannaCry-járvány kitörése óta a kiberbűnözők tovább diverzifikálták a zsarolóvírus-támadások indításához használt támadási vektoraikat. A károkozásaik sokkal célzottabbá váltak, és áthelyeződtek a vállalkozásokra, a kormányzati és az egészségügyi szervezetekre, ahol az adatok kritikus fontosságúak, így nagyobb összegű váltságdíjat követelhetnek. A koronavírus járvány közepette a kórházak voltak a legsebezhetőbbek. Az Interpol támogatást nyújtott az áldozatul esett szervezeteknek. Most is szorosan együttműködünk tagországainkkal és a privát partnereinkkel, többek között a Kasperskyvel, annak érdekében, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét a kiberfenyegetések megelőzésének lehetőségeire egy globális kampány keretében" - mondta Craig Jones, az Interpol Kiberbűnözés Elleni Igazgatóságának vezetője.