Élre tör az AI a védelmi költségvetésekben

A biztonsági vezetők napirendjén ma már az AI szerepel az első helyen, amikor az informatikai rendszerek ellenállóképességének erősítéséről van szó.
 

Az új és feltörekvő technológiák, mint az AI és a kvantumszámítástechnika, átalakítják a kiberkockázatok világát, miközben a vállalatok ezekre való felkészültsége gyakorta hiányos. A PwC Global Digital Trust Insights felmérése szerint a biztonsági és operatív vezetők körülbelül fele véli úgy, hogy szervezetük "határozottan képes" ellenállni a kibertámadásoknak, de csak 6 százaléka mondja azt, hogy ez az ellenállóképesség az összes területre kiterjed. 

A szervezetek nagyjából fele állítja, hogy "határozottan képes" kezelni a hitelesítési és hozzáféréskezelési kockázatokat, a sebezhető eszközöket, az elavult rendszereket és az ellátási láncok sérülékenységeit.  

"A gyorsan fejlődő és digitálisan összekapcsolt globális ökoszisztéma, illetve a fenyegetések egyre bővülő köre az összehangolt kibervédelem fontosságára hívják fel a figyelmet. A kiberbiztonsági vezetőknek (CISO) kulcsszerepük van az üzleti döntéseknél. A kibervédelmi befektetéseket prioritásként kell a vállalatoknak kezelniük. Mindezt pedig nem is elsősorban az incidensreagálás, hanem az előrejelzés érdekében"

- mutatott rá Durojaiye Péter, a PwC magyarországi és közép-kelet-európai kibervédelmi csoportjának vezetője. 

"Az idei felmérés eredményei azt mutatják, hogy az ellenállóképesség megléte mindenekelőtt azon múlik, hogy milyen széles látókörrel bír a szervezet, és mennyire látják át az új technológiák hatását" - ezt már Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kibervédelmi csapatának igazgatója mondta. 

A legtöbb pénzt az AI viszi el 

Az előző évvel összhangban a szervezetek 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kiberköltségvetésük nőni fog az elkövetkező év során, és a kockázati környezet átalakulásából adódóan változatlanul arra fókuszálnak, hogy a kiberbiztonsági képességeiket erősítsék. 

Az AI gyors előretörése olyannyira átformálja a digitális környezetet, hogy a kiberköltségvetési prioritásokon belül a következő 12 hónapban a mesterséges intelligenciába történő befektetés szerepel az első helyen (36%), megelőzve a felhőbiztonságot (34%), a hálózatbiztonságot (28%) és az adatvédelmet (26%). 

A megkérdezett vezetők közel fele kiemelten kezeli a fenyegetettség-felderítés AI-alapú támogatását, és több mint harmada helyezi előtérbe az ügynökalapú AI alkalmazását.  

Készségek hiánya 

A kiberbiztonsági munkaerő hiánya továbbra is jelentős akadályt jelent a szervezetek számára a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásában, a komplex digitális környezetek védelmében és a következő generációs fenyegetésekre való felkészülésben. A válaszadók fele szerint az AI-alapú kibervédelem bevezetésénél a legnagyobb belső nehézséget az jelentette az elmúlt 12 hónapban, hogy nincs meg az AI kiberbiztonsági célú alkalmazásához szükséges tudás, illetve a releváns készségek.

A szakemberhiányra válaszul a vállalatok olyan területekre fókuszálnak, mint a mesterséges intelligencia alapú technológiák bevezetése, a védelmet automatizáló megoldások használata, a biztonsági eszközök konszolidációja, valamint a kiberbiztonsági csapatok át- vagy továbbképzése.

Kvantumtechnológia: az új típusú fenyegetés

A kvantumtechnológiák fejlődése az egyik olyan fenyegetést vonja maga után, amelyre a szervezetek a legkevésbé vannak felkészülve. A felhő alapú fenyegetésekre 33%, a csatlakoztatott eszközök elleni támadásokra 28%, az adatvédelmi incidensekre 27%, a kvantumszámítástechnikai fenyegetésekre pedig mindössze 26% érzi magát felkészültnek. Majdnem minden második szervezet még nem is vette fontolóra, vagy nem kezdte el a kvantumrezisztens biztonsági intézkedések bevezetését, főként a posztkvantum kockázatokkal kapcsolatos ismeretek hiánya, a korlátozott belső erőforrások és az egyéb prioritások miatt.