LinkedIn: újabb csalásokra derült fény

​Az egyik észak-koreai hackercsoport becslések szerint 10 millió dollárt csalt ki LinkedInen keresztül.
 

A Microsoft elemzői több alvilági kampányt is megfigyeltek, amelyek során észak-koreai hackercsoportok hamis profilokat hoztak létre a LinkedInen, majd toborzókat és álláskeresőket céloztak meg ezek segítségével.
 
A csalók több esetben hamis készségfelmérő oldalakkal próbálták rászedni az áldozataikat. Amikor valaki jelentkezni szeretett volna egy meghirdetett állásra, akkor átirányították, hogy töltse ki a teszteket, ehhez pedig az operációs rendszerétől függően egy AppleScript (.scpt) vagy Visual Basic Script (.vbs) fájlt is küldtek neki, amely látszólag a teszt futtatásához volt szükséges. Ezeket a szkripteket azonban rosszindulatú programok telepítésére használták az elkövetők, majd a gépekről hitelesítő adatokat és kriptotárcákat loptak.
 
A csalók általában befektetési bankok vagy pénzügyi szolgáltatók toborzását végző, HR-munkatársnak adták ki magukat a LinkedInen.
 
Az észak-koreai hackerek másik módszere az volt, hogy a közösségi portálon kockázati befektetőként jelentek meg, majd befektetésre váró kis- és középvállalatok ügyvezetőivel szerveztek le online találkozókat. Amikor az áldozat megpróbált csatlakozni az értekezlethez, akkor egy hibaüzenet jelent meg, és a probléma elhárításához őt is egy (fertőzött) kód telepítésére kérték.
 
Egyes esetekben a hackerek olyan mesterségesintelligencia-platformokat is használtak, mint a Faceswap, hogy minél meggyőzőbb, professzionális megjelenésű LinkedIn-profilokat hozzanak létre. Mindezek mellett a Microsoft beszámolója szerint a hanghívások során hangmódosító szoftvereket is alkalmaztak.
 
Hogyan védekezhetünk az ilyen csalások ellen?
 
A G DATA arra figyelmeztet, hogy a gépünkre ne telepítsünk ismeretlen helyről származó szoftvereket, kódokat, akkor sem, ha ezt kérik tőlünk. Ne adjunk távoli hozzáférést a gépünkhöz ismeretlen terméktámogatási csapatnak, mert ilyenkor kikerül a kezünkből az irányítás, és a gépünkre rejtett kártevők települhetnek.
 
Végül ellenőrizzük a felkeresett weboldalak webcímét, különösen a címben szereplő utolsó pont előtti és utáni részt.