Jót tesz a biztonságnak a visszafogott bizalom

A hálózati szintű védelem helyett az erőforrások biztonsága kerül előtérbe, miközben a bizalom mind az ember, mind a gép irányába csökken.
 

A digitalizáció előretörésével a vállalatok egyre bonyolultabb környezeteket kénytelenek kiépíteni. Egyrészt azért, hogy a versenyképességüket megőrizve megfeleljenek az üzleti igényeknek, másrészt pedig azért, hogy kellőképpen felvértezzék magukat a kiberbűnözés által jelentett kockázatokkal szemben. A Deloitte szerint azonban a felkészülés képességét befolyásolja az a tény, hogy a szervezeteken belül szükséges átfogó tudás és a rendelkezésre álló naprakész információ mennyisége közötti szakadék egyre szélesebbé válik.
 

"A felkészülési folyamatnak az egyik legjellemzőbb tulajdonsága a hiperkonnektivitás, ami üzleti funkciók bonyolult szövetébe ágyazott globális IT rendszerek és szereplők ökoszisztémáját jelenti"

- magyarázta Subert Péter, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
 
Figyelembe kell vennünk továbbá a különféle, "okos" funkcióval rendelkező adatgyűjtő, érzékelő és feldolgozó eszközök széleskörű elterjedését is, valamint az általuk szolgáltatott adatok alapján keletkező információ mennyiségét, amely fokozott biztonsági elvárásokat támaszt a megszerzett tudás védelme érdekében.
 
Mit jelent a Zero Trust a gyakorlatban?