Így viszonyulnak a kiberbiztonsághoz a magyar dolgozók

​A magyar alkalmazottak 41 százaléka nem tartja szükségesnek, hogy kiberbiztonsági képzésben részesüljön.
 

A Sophos legutóbbi felméréséből kiderült, hogy a magyar munkavállalók 59 százaléka szerint szükség van kiberbiztonsági szabályokra a munkahelyeken. Ugyanakkor az alkalmazottak mindössze 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismeri, és be is tartja ezeket az előírásokat.
 
A kiberbiztonsági előírásoknak és szabályoknak leginkább a nagyvállalatok alkalmazottai érzik szükségét. 57 százalékuk gondolja fontosnak a korlátozott hozzáférést vagy a kétfaktoros hitelesítést. A kisvállalatoknál ugyanez az arány csak 43 százalék.
 

"A felmérés azt mutatja, hogy a magyar vállalatoknak még mindig sok tennivalójuk van az alkalmazottak képzése terén, különösen a kkv szektorban. A munkavállalók 8 százaléka nincs tisztában a biztonsági politika céljával. A szabályok betartásához mindenekelőtt tudniuk kell, hogy ez miért fontos eleme a védelemnek. A kiberbiztonsági szabályozás bevezetése mellett kulcsfontosságú, hogy megmutassuk az alkalmazottaknak, hogyan hat a mindennapi viselkedésük a biztonságra"

- hangsúlyozta Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonségi szakértője.
 
A felmérés tanúsága szerint a válaszadók mindössze 7 százaléka találja nehéznek a kétfaktoros hitelesítést, és a munkavállalók 93 százaléka nem látja a biztonsági korlátok negatív hatását a munkájára nézve.
 

"A további biztonsági szabályozás és a zéró bizalomra vonatkozó szabályok akadályozónak tűnhetnek a munkavállalók számára, és aggályokat vethetnek fel a munkaadókban, hogy a személyzet elkerüli ezeket. Kiderült azonban, hogy ez a hiedelem nem igaz: a dolgozók túlnyomó többsége nem érzi kellemetlennek a beléptetőrendszert vagy a kétfaktoros bejelentkezést. Ez egy újabb érv amellett, hogy az ilyen megoldásokat általánosan alkalmazzák a vállalatoknál"

- tette hozzá a szakember.
 
Mit tegyünk egy gyanús e-maillel?
 
Minden nyolcadik magyar munkavállaló nem tudja, hogy mit tegyen, ha gyanús e-mailt, eseményt vagy programot észlel. 87 százalékuk jelentené a veszélyes incidenst egy megfelelő személynek, öt százalékuk egészen egyszerűen nem foglalkozna vele.

"A nagyvállalatoknál a munkatársak kapcsolatba léphetnek olyan informatikusokkal, akikkel konzultálhatnak az aggályaikról. Így kevésbé valószínű, hogy önállóan cselekednek, és nagyobb valószínűséggel jelentenek be incidenseket. A kisebb cégeknél az alkalmazottak maguk reagálnak a fenyegetésekre, például a rosszindulatú e-mailekre. Fel kell hívni a kkv szektorban dolgozó munkavállalók figyelmét a veszélyekre. Ugyanakkor az is fontos, hogy külső szakértők segítségét vegyék igénybe a hálózat biztosításában és a gyanús eseményekre való reagálásban"

- nyilatkozta Szappanos Gábor.