Górcső alatt a sandbox technológiák

A különböző sandbox alkalmazások és a kockázatos tartalmak, kódok izolálására szolgáló biztonsági technológiák ugyan jelentősen képesek csökkenteni a kockázatokat, de azért korántsem mindig tudnak gátat szabni a károkozásoknak.
 

A biztonsági cégek és a szoftverfejlesztő vállalatok az alkalmazásaik fejlesztésekor egyre gyakrabban nyúlnak az úgynevezett sandbox technológiákhoz. Ezek legfontosabb szerepe, hogy a veszélyes, nem megbízható, gyanús vagy éppen vizsgálandó fájlokat, kódokat, tartalmakat elszeparálják a rendszerek más, érzékeny összetevőitől, és ezáltal csökkentsék a valószínűségét annak, hogy egy nemkívánatos kód jelentősebb károkat okoz. Az ilyen izolációs eljárások révén nagyobb valószínűséggel akadályozható meg például, hogy egy kártékony weboldal, PDF-állomány, stb. révén a támadók hozzáférjenek kritikus összetevőkhöz, és adott esetben átvegyék az irányítást a rendszerek felett.

A Bromium kutatói úgy határoztak, hogy tüzetesen is szemügyre veszik e technológiák hatékonyságát, és megpróbálják feltérképezni azt, hogy a sandbox alkalmazások, illetve technológiák milyen módszerekkel kerülhetők meg vagy játszhatók ki. A vizsgálataik közben megállapították, hogy a sandbox alapú védelmi megoldások sem képesek minden fenyegetettség kiküszöbölésére, és esetenként viszonylag könnyedén átejthetők. Az elemzéseik során a Sandboxie, a Bufferzone Pro, a Dell Protected Workspace alkalmazásokat valamint a Google Chrome böngészőben és az Adobe Reader XI szoftverben helyet kapó sandbox technológiákat tették próbára.


Forrás: Bromium

A szimulált támadások során alapvetően kétféle eljárásra koncentráltak. Egyrészt azt vizsgálták, hogy a különféle sandboxok miként kerülhetők meg, másrészt azt tesztelték, hogy a sandbox összetevőkön keresztül milyen módon lehet mégis hozzáférést szerezni egyes rendszerkomponensekhez. Az előbbi esetben a kernel jogosulatlan elérésére, illetve felhasználómódú exploitok futtatására tettek kísérleteket. Az utóbbi esetben pedig megpróbálkoztak billentyűleütések naplózásával, webkamerák, mikrofonok távoli bekapcsolásával, a vágólap tartalmának lementésével, képernyőképek készítésével és hálózati megosztásokhoz való csatlakozással. Ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja, sokszor nem is sikertelenül:


Forrás: Bromium

Ha csak a sandboxok megkerülésére tett kísérleteket nézzük, akkor a kutatóknak a legnehezebb dolguk a Chrome böngészővel volt. A többi kísérlet során pedig a Windows kernelszintű manipulációjával sikerült a védelemi vonalakon átlépniük. A szakemberek szerint napjainkban az ilyen kernelszintű károkozások viszonylag ritkán fordulnak elő, aminek elsősorban az az oka, hogy a kernelmódú kártevők elkészítése nagyobb szaktudást igényel. Azonban a jövőben a kernelszintű támadások könnyen elszaporodhatnak.

Jó, jó, de...

Rahul Kashyap, a Bromium biztonsági kutatásokért felelős vezetője a vizsgálatok kapcsán leszögezte, hogy nem az volt a céljuk, hogy mindenáron hibákat keressenek, és ócsárolják a sandbox technológiákat, hanem arra szerettek volna rámutatni, hogy önmagukban ezek a technológiák nem elégségesek a végponti védelemhez. "Az emberek azt gondolják, hogy ha sandboxot alkalmaznak, akkor teljes védelmet élveznek" - nyilatkozta a szakember. Majd hangsúlyozta, hogy ez koránt sincs így. Ettől ugyanis még figyelni kell az operációs rendszerek és az alkalmazások frissítésére, illetve az egyéb védelmi intézkedések meghozatalára. Kashyap nyomatékosította, hogy szó sincs arról, hogy a sandboxok egyáltalán nem működnének. Ugyanakkor a többrétegű védelem nyújtotta előnyöket és biztonságot önmagukban nem tudják biztosítani.
Vélemények
 
  1. 4

    A Visual Studio kritikus fontosságú hibajavításokhoz jutott hozzá.

  2. 4

    Az Adobe 21 biztonsági rést foltozott be a PDF-kezelő alkalmazásain.

  3. 2

    ​A Maze zsaroló program is fájlok titkosítását követően kezdi követelni a felhasználóktól a váltságdíjat.

 
Partnerhírek
Árnyék informatika: így törték fel a NASA laboratóriumát

Hihetetlen, de igaz – az amerikai űrügynökség laboratóriumánál közel egy évig nem vették észre, hogy valaki behatolt a belső hálózatba. A történetben fontos szerepet játszik az úgynevezett árnyék informatika is: a betörők egy olyan miniszámítógépen keresztül jutottak be a hálózatba, melynek létezéséről az IT osztály nem is tudott.

Akár 1,5 millió dollárt fizet a Google egy biztonsági hibáért

Az Apple után a Google is komolyra emelte a tétet a hibavadász programjában, ahol akár 1,5 millió dolláros jutalom ütheti a markát annak, aki a biztonsági hibát fedez fel a Titan M chipben. Persze ehhez kell némi (nagyon sok) szaktudás.

hirdetés
Közösség
1