Ezért kopasztják meg a csalók a magyarokat

A Mastercard tanulmánya szerint hamis biztonságérzet jellemzi a magyar társadalmat a kiberbűnözéssel kapcsolatban.
 

A kártyatársaság adatai szerint Magyarországon már 30 milliárd forintnyi kárról beszélhetünk a kiberbűnözéssel összefüggésben. Különösen kitettnek számít az online kereskedelem: az online piacterek felhasználóinak 43 százaléka tapasztalt már valamilyen csalási kísérletet, 20 százalékuk pedig pénzt vagy adatot is veszített emiatt. Összességében a magyar lakosság csaknem fele volt már személyesen vagy a környezetén keresztül érintett kiberbiztonsági csalásban. Eközben csupán körülbelül ötödük tartja magát felkészültnek a visszaélések kivédésére. 

A Mastercard közelmúltban készült reprezentatív kutatásának tesztjét kitöltő magyar felnőttek 70%-a tisztában van vele: nem fordulhat elő, hogy a bank telefonon vagy e-mailben kér kártyaadatokat vagy belépési jelszót. Tavaly mégis rengeteg olyan bűneset történt, amikor a sértettektől 10 millió forint feletti összeget csaltak ki ilyen módon. 

A tanulmány megerősíti a kiberbűnözés ellen küzdők első számú tapasztalatát, miszerint a leggyengébb láncszem mindig a nyomás alá helyezett vagy felkészületlen felhasználó. 

A Kiberbűnözés kora 2025 című tanulmány nemzetközi perspektívából vizsgálja a problémát. Megállapítja, hogy 2024 végére a kiberbűnözés által okozott károk globálisan elérhetik a 9500 milliárd dollárt. A magyarországi felmérés legfőbb tapasztalata, hogy az elméleti kiberbiztonsági ismeretek és a tényleges digitális magatartás között mély szakadék húzódik. Jellemző példa, hogy a felhasználói kutatás tesztjében a kitöltők 46%-a nem tudta eldönteni a megmutatott üzenetekről, hogy valódiak vagy csaló szándékúak-e. 

A magabiztosság most nem segít

A fiatalok gyakran a magabiztos digitális jártasságaik miatt túlbecsülik a biztonságra vonatkozó tudásukat. A 18-29 év közöttiek 90,5%-a tartja magát nehezen átverhetőnek, ám egy 10 kérdésből álló tesztben a tudásszintjüket mérő digitális biztonsági indexük átlaga mindössze 1,5 lett a maximális 4-ből. A felmérés tanúsága szerint minél idősebb valaki, annál kevésbé érzi magát magabiztosnak a digitális csalásokkal szembeni felkészültségben - ugyanakkor a tesztben az idősebb korosztályok mégis jobban teljesítettek a fiatalabbaknál. 

A hatékony védekezéshez egyrészt készségszintre kell fejleszteni a biztonságos, jó gyakorlatokat, másrészt pedig lehetővé kell tenni, hogy a naprakész információ egyszerűen és gyorsan eljusson a felhasználókhoz.

Ehhez azonban valakinek koordinálnia kell a tudásmegosztást és az érintettek összefogását - erre a szerepre vállalkozott a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére a KiberPajzs Program olyan résztvevőkkel, mint a Rendőrség, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság, az Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügyi Békéltető Testület, az SZTFH, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Védelmi Szolgálat vagy frissen bekapcsolódva a Szerencsejáték Zrt., valamint a VISA és a Mastercard.

"Az a meglátásunk, hogy sokszor nem is a technika korlátai, hanem a tudás és a tudatosság hiányából adódó sérülékenységek jelentik a fő támadási felületeket a felhasználók oldalán. A nyomozó hatóságok tapasztalatait és a bűncselekmények jellemző adataiból levont következtetéseket támasztják alá a kutatás adatai is: a válaszadók 80%-a szerint a kétfaktoros azonosítás nem túl bonyolult vagy időt rabló, mégis az indokoltnál sokkal kevesebben használják. Az összefogás révén ebben is előrelépést szeretnénk elérni"

- mondta Töreki Sándor, r. vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes.

Biztató trendek

Bucsek Gábor, az OTP Bank Biztonsági Igazgatóságának vezetője úgy nyilatkozott, hogy az OTP Bank védelmi intézkedéseinek hatására, a rendőrséggel és a kártyatársaságokkal való együttműködés eredményeképp, az ügyfelek sérelmére megvalósult pénzforgalmi visszaélésekkel okozott kárt sikerült jelentősen csökkenteni. 2024-ben az anyagi veszteség 32%-kal kevesebb lett a 2023-as adatokhoz viszonyítva. 

"Az online vásárlási, fizetési és ügyintézési platformokon a felhasználóbarát felületnek, a kötelező védelmi funkcióknak és a biztonságos működésnek egymást kiegészítve kell támogatnia a felhasználókat. Olyan beépített megoldásokra van szükség, amelyek egyszerű használat mellett nyújtanak nagyobb biztonságot, például azzal, hogy a háttérben felismerik a csaló tranzakciókat, majd vagy megállítják azokat vagy figyelmeztetést küldenek a fogyasztóknak"

- nyilatkozta Szabó Lajos, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója.