Évekig leplezett támadásokat egy rootkit

Egy olyan kártékony programra derült fény, amely 2018 óta észrevétlenül fertőzte a számítógépeket. Mindent bevetett, hogy rejtve maradjon.
 

A rootkitek a számtógépes vírusok világában hosszú évek óta jelen vannak, és meglehetősen sok fejtörést okoznak a vírusvédelmi megoldásokat fejlesztő szakemberek számára. A céljuk nem más, mint hogy elrejtsék a kártékony kódokat, illetve az azok által indított folyamatokat, a létrehozott fájlokat, valamint a különféle nemkívánatos műveleteket az avatatlan szemek elől, beleértve a víruskeresőket is.
 
A Kaspersky biztonsági kutatói nemrégen egy olyan rootkitre akadtak, amely alaposan megdolgoztatta a szakértőket. Már a felfedezése sem volt éppen gyors és egyszerű, hiszen most már azt is tudjuk, hogy a Moriya nevű rootkit legalább 2018 óta szolgálta egyes kiberbandák céljainak megvalósulását.
 
A Moriya egyik legfontosabb sajátossága, hogy különösen ügyel arra, hogy a hálózati adatforgalom elemzésével se váljon egykönnyen detektálhatóvá. Tulajdonképpen egy passzív, hátsó kapu létesítésére alkalmas backdoornak tekinthető. A passzív jelző nem arra utal, hogy semmiféle műveletet nem hajt végre a fertőzött rendszereken, hanem arra, hogy a vezérlőszerverekkel történő kapcsolat kiépítését nem maga a károkozó kezdeményezi, hanem a kiszolgálók. A kapcsolatfelvétel pedig szintén rejtett, kódolt formában történik. A Moriya a számítógépen folyamatosan monitorozza a hálózati adatforgalmat, és még azelőtt képes elemezni, illetve manipulálni azt, mielőbb a biztonsági szoftverek szóhoz juthatnának. Mindezt kernel szinten teszi az operációs rendszer legmélyebb zugaiban.  
A Moriya-nak is több variánsa létezik, amelyek tanulmányázása során megállapították a szakemberek, hogy a károkozó az elmúlt években sokat fejlődött. Az is jól látható, hogy a készítői leginkább a rootkit funkcionalitásra és a rejtőzködés megvalósítására helyezték a hangsúlyt, hogy egy minél komplexebb és minél nehezebben detektálható kóddal tudjanak támadásokat indítani.
 
Az egyelőre még nem teljesen ismert, hogy a Moriya miként kerül fel a rendszerekre. Az azonban biztos, hogy eddig célzott támadásokban jutott szerephez, és levelezőszerverek, illetve webes (IIS) kiszolgálók estek áldozatául. Ezért könnyen elképzelhető, hogy különféle szoftveres sérülékenységeket sikerült kiaknázniuk a támadóknak. Az áldozatok listájára eddig elsősorban afrikai és ázsiai diplomáciai szervezetek kerültek fel. Ezen támadások során a rootkitet egyéb károkozók is kísérték, amelyek a rendszerek kompromittálását, illetve újabb célpontok feltárását segítették elő az elkövetők számára.