​Törvény az álhírek és a zaklatás ellen

A brit kormány a közösségi oldalakat működtető vállalatokat vonná felelősségre a platformjaik segítségével terjesztett ártalmas online viselkedéséért és tartalmakért.

A beszédes Online Harms White Paper (rövidített kivonata itt érhető el) vagyis Online Ártalmak Fehér Könyve nevet viseli az a közös javaslat, melyet a brit kormány több minisztériumának szakértői dolgoztak ki, és tártak a nyilvánosság elé véleményezés céljából. A javasolt törvények jogi és nem jogi intézkedéseket egyaránt tartalmaznak, melyek lényegében a vállalatokat teszi felelőssé felhasználóik online viselkedéséért.

Széles körben elterjedtek az ártalmas tartalmak

Az Online Harms White Paper szerint az illegális és elfogadhatatlan tartalmak széles körben elterjedtek. Például terrorista csoportok saját propagandájuk terjesztésére, sérülékeny emberek beszervezésére és terrorista támadások előkészítésére használják a közösségi oldalakat. Valódi az a veszély is, hogy egyes államok vagy állami szereplők terjesztenek álhíreket (fake news), hogy aláássák a demokratikus berendezkedést. De rivális bűnbandák is használják a közösségi platformokat, és terjesztik saját kultúrájukat, szítanak erőszakot. Arról nem is beszélve, hogy az internetet könnyen lehet zaklatásra, megfélemlítésre használni, amelynek főként gyermekek és ismert személyiségek vannak kitéve.

Ezért a britek szerint a közösségi média szereplőinek egy online viselkedési szabványt kell kidolgozniuk, amely a felhasználókat védené a platform használata közben. Olyan vállalatokra vonatkozna a tervezett szabályozás, melyek közösségi oldalakat működtetnek, így például a média hoszting vállalatok, online fórumok, üzenetküldő platformok, keresők, fájltároló szolgáltatások. Vagyis minden olyan szolgáltatás érintett, amelynek célja a tartalom megosztása, a felhasználók együttműködése. Ezekbe természetesen a Facebook is beletartozik, de a mobilos társkereső, a Tinder is.

Emberi ellenőrzést is kell alkalmazni

A fehér könyv javaslatai szerint kényszerítenék a technológiai vállalatokat arra, hogy megakadályozzák a gyermekbántalmazással kapcsolatos vagy terrorista tartalmak online megosztását. A jogszabály értelmében a hatóságok az érintett cégektől éves jelentéseket kérnének a platformjaikon terjedő káros tartalmakról, illetve az ezeket megállító intézkedéseikről. Ugyanakkor hatnának a vállalatokra, hogy időben válaszoljanak a felhasználók panaszaira és gyorsan orvosolják azokat.

A cégeknek olyan intézkedéseket is ki kell dolgozniuk, melyek minimalizálnák a megtévesztő és ártalmas információk terjedését, például ellenőrök felvételével, főleg választási kampányok idején. A különböző platformok és mobilos alkalmazások esetében már tervezéskor kellene a biztonságra gondolniuk. Továbbá kidolgoznának egy edukációs stratégiát is, mely a felhasználók tájékozódását segíti az online hírek világában. A brit hatóságok még nem döntöttek, hogy meglévő vagy egy újonnan felállítandó hatóságra bízna a javasolt törvényi változtatások betartatását, a bírságok kiszabását.

A brit kezdeményezés mellett EU-s szinten is elindult egy mozgalom, mely az online terrorpropaganda megállítását célozza meg. Az Európai Parlament április elején szavazta meg azt a javaslatot, mely szerint az érintett tech cégeknek a hatósági figyelmeztetést követően legfeljebb egy órán belül törölniük kellene ezeket a tartalmakat platformjaikról. A tervezet szerint az előírásokat sorozatosan és rendszerszinten megsértő cégeknek teljes árbevételük 4 százalékát elérő bírsággal kell szembenézniük. A végleges jogszabályról várhatóan a májusi választások után indul el az egyeztetés.