Ott rombol egy új zsarolóvírus, ahol a legjobban fáj
A Prinz Eugen zsarolóvírus több olyan sajátossággal is rendelkezik, amelyek révén a szokásosnál fájóbb támadásokat hajthat végre.
A Malwarebytes védelmi hálóin egy olyan újabb kártékony program akadt fenn, amelynek alapos vizsgálata során számos érdekességre derült fény.
A Prinz Eugen névre keresztelt zsarolóvírus alapvetően fájlok titkosítására specializálódott. Mindezt meglehetősen kifinomult módszerekkel végzi annak érdekében, hogy minél jelentősebb károkat idézhessen elő az áldozatául eső rendszereken.
A Prinz Eugent használó támadók jelenleg elsősorban nem megfelelően védett, távoli asztali (RDP) kapcsolatokon keresztül hatolnak be a kiszemelt IT-infrastruktúrákba, majd manuálisan töltik le a kártékony programot. Ez az esetek többségében egy servertool.exe nevű állományt jelent. Ennek elindítását követően a zsarolóvírus azonnal nekilát a fájlok kompromittálásának, amit nem véletlenszerűen végez, mivel a titkosítási sorrendet a fájlok utolsó módosítási dátuma szerint állítja fel. A könyvtárstruktúrát teljes körűen "bejárja", és a felhasználó által legutóbb módosított állományok lekódolásával kezd. Ezzel biztosítja, hogy első körben azok a fájlok váljanak használhatatlanná, amelyeket a felhasználó az utóbbi időszakban megnyitott és szerkesztett, azaz biztosan szüksége van azokra.
A Go-alapú zsarolóvírus minden kompromittált fájl nevéhez a ".prinzeugen" kiterjesztést fűzi hozzá, ami az egyik legfontosabb ismertetőjele. A titkosításhoz ChaCha20-Poly1305 eljárást használ 32 bájtos mesterkulccsal, és fájlonként véletlenszerűen változó inicializáló vektorral.
A Malwarebytes kutatói egy további érdekességre is rávilágítottak a károkozó kapcsán. Mégpedig arra, hogy a Prinz Eugen nem hagy maga után zsaroló üzenetet, sem szöveges fájlok formájában, sem az asztal háttérképének módosításával. Ehelyett a támadók más csatornán veszik fel a kapcsolatot az áldozatukkal. (A zsarolóüzenet nélküli támadások egyre gyakoribbá válnak, aminek az az oka, hogy az elkövetők kilétére így még nehezebb fényt deríteni.)
-
A Node.js egy tucat biztonsági hibajavítást kapott.
-
Az FFmpeg fejlesztői egy kritikus veszélyességű hibát szüntettek meg.
-
Egy biztonsági hiba található a SOLIDWORKS Desktopban.
-
A cups három biztonsági hiba miatt szorul frissítésre.
-
Újabb biztonsági hiba vált kimutathatóvá a FreeRDP kapcsán.
-
A Drupal fejlesztői öt biztonsági rést foltoztak be.
-
A Mozilla 40 biztonsági rést foltozott be a Thunderbird levelezőkliensen.
-
A LibreOffice kapcsán hát biztonsági hiba merült fel.
-
Kritikus biztonsági frissítés vált elérhetővé a MySQL Serverhez.
-
Az F5 öt biztonsági hibajavítást adott ki az NGINX kapcsán.
Egyre komolyabb, ám gyakran még láthatatlan kockázatot jelent a vállalatok számára az úgynevezett „shadow AI”, vagyis az alkalmazottak mesterséges intelligencia használata cégen belül.
Gyermeknap közeledtével érdemes arra is gondolni, milyen digitális környezetben nőnek fel ma a gyerekek és ebben milyen szerepet játszanak az egyre népszerűbb AI chatbotok.
OLDALUNK
RSSImpresszum
Hirdetési információk
Adatvédelem
Felhasználási feltételek
Hozzászólási szabályzat









