A koronavírus miatt újra kell értékelni a biztonságot

​A koronavírus okozta világjárvány sok szempontból újradefiniálta a szervezetek célkitűzéseit és stratégiáit. Ez alól nem kivétel a kiberbiztonság sem.
 

A legjobb biztonsági stratégiák kellően rugalmasak, és alkalmazkodni tudnak az aktuális körülményekhez, piaci feltételekhez. A koronavírus járvány kikényszerítette azt, hogy a szakértők módosítsák és újra priorizálják a biztonsági terveket. A világjárvány legszembetűnőbb következményeként új munkamódszerek jöttek létre, megerősödtek az online csatornák, és felgyorsult a felhőbe való migráció. Ezzel együtt megváltoztak a kibertámadások célpontjai, csökkentek a költségvetések, és így a biztonságra fordított összeg is. Emellett az elbocsátásokkal megnőtt a humán kockázati faktor.
 
Az IT biztonsági szakértők a fentiekből adódóan több kihívással is szembesülnek. A távoli munkavégzéssel bevezetett új platformok, megoldások kiterjesztik a vállalatok biztonsági határvonalait, növelik a támadási felületeket, valamint az ügyfelek online csatornákra terelése kapacitási problémákhoz vezethet.
 

"Az ellátási láncok akadozása, a fogyasztói szokások megváltozása és a vészhelyzet okozta kényszerű bezárások gazdasági recessziót indítottak el. Sokéves növekedés után bizonytalanná válnak a jövőbeli kilátások. Számos vállalat elkezdte csökkenteni minden olyan költségét, amely nem döntő jelentőségű az üzlet szempontjából. Az általános költségcsökkentés kihatással lehet a biztonságra fordítandó kiadásokra is"

- mondta Marton Károly, a Deloitte információbiztonsági szakértője.
 
Az egészségügyi szolgáltatók és létesítmények elleni zsarolóprogram támadások mellett célponttá váltak az otthoni munkát végzők is, akik sebezhetőbbek és fogékonyabbak az ún. social engineering típusú támadásokra. A leépítések során elbocsátott emberek elveszíthetik a vezetőségbe és a szervezetbe vetett bizalmukat, a munkahelyi morál és lojalitás csökkenhet - ez pedig akár rosszindulatú tevékenységekre is ösztönözhet egyes munkavállalókat.