Továbbra is aggasztó a magyar netezők biztonsága

Sok kéretlen, szexuális ajánlattal és temérdek álhírrel találkoznak a magyar internetezők, akiknek csaknem a fele élt már át zaklatást a világhálón.
 

Noha egyre biztonságosabban lehet netezni Magyarországon, globálisan még mindig a sereghajtók közé tartozunk - ez az egyik fő következtetése a Microsoft Digital Civility Index nevű, nemzetközi kutatásának. A felmérés arra is rávilágít, hogy mennyi és milyen jellegű atrocitás éri az embereket a világhálón.
 
A tavalyi tizenhetedik hely után az idén a tizenhatodikon végeztünk a négy kontinensre és 22 országra kiterjedő, reprezentatív kutatásban, amelynek mostani rangsorát Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország vezeti. Ezen országok lakói vannak a legkevésbé kitéve a netes vegzálásnak, miközben a magyarok egy picivel biztonságosabban, okosabban neteznek, mint egy éve. Ugyanakkor a DCI szerint még mindig az átlagot meghaladó az interneten ránk leselkedő veszélyeknek való kitettségünk, különösen a 18 év alatti gyermekek esetében.
 

„A gyerekek nyitottan, kíváncsian, bátran járják be a digitális teret, nekünk, felnőtteknek viszont fel kell készítenünk őket a rájuk leselkedő veszélyekre”

- mondta Csanak Gabriella, a Microsoft marketing- és operatív igazgatója.
 
A DCI felmérésből kiderült, hogy hazánkban a böngészés valamivel kevesebb negatív következménnyel jár, mint a világ más részein. Legalábbis az, hogy a válaszadók 46 százaléka élt át mentális fájdalmat a netezés következményeként, a nemzetközi 55 százalékos átlagérték alatt marad - habár ez még így is riasztóan magas arány.
 
Míg globálisan az online zaklatások több mint negyede barátoktól és családtagoktól érkezik, Magyarország ebben a tekintetben is eltér a nemzetközi trendtől: nálunk ez az arány 11 százalék, azaz az online zaklatók nagy többsége idegen.
 
Szükség van a felnőttek segítségére
 
A tavalyihoz képest valamivel többen mondták Magyarországon azt, hogy veszélyek leselkednek rájuk a kibertérben. Különösen a 2000 után születettek és az idősek (50-74 évesek) vannak kitéve az online bántalmazásnak, és ez az ő mentális, pszichés, sőt fizikai állapotukat érinti a legsúlyosabban. A tinédzserek nálunk világviszonylatban is kiemelkedő arányban fordulnak a családtagjaikhoz vagy felnőttekhez segítségért a világhálón átélt kellemetlen élmények miatt.
 
A kutatás néhány magyar specifikus tényezőre is rávilágít. Nálunk a neten böngészők csaknem háromnegyede számolt be arról, hogy kéretlen, szexuális tartalmú üzeneteket, képeket kapott, valamint arról, hogy sokan szeretnének - többszöri elutasítás után is - kapcsolatba lépni velük. Ilyen a magyar válaszadók csaknem felével fordult elő.

A válaszok szerint jóval gyakrabban találkozunk álhírekkel is: a magyar netezők kétharmada érintett. A személyes adatainkat is többször próbálják kicsalni adathalászok, mint a világ más részein: ilyen esetekről a hazai válaszadók több mint fele számolt be.
 
Válaszreakció
 
Miként reagálnak a netezők az online zaklatásra, kockázatokra és a durvuló hangnemre? Ahogy máshol, úgy Magyarországon is egyre többen hagyják el a közösségi média felületeit. Akik maradnak, azoknak a harmada alkalmaz erősebb biztonsági beállításokat a közösségi médiában. Vagyis a biztonságtudatosság fokozódik, bár az nagy kérdés, hogy vajon elég gyorsan ahhoz, hogy gátat lehessen szabni az egyre csak burjánzó kiberbűnözésnek.