​Adatainkkal fizetünk az ingyenes szolgáltatásokért

Az interneten burjánzó ingyenes alkalmazásokról, szolgáltatásokról sorra kiderül, hogy mégsem teljesen ingyenesek, ehelyett végső soron adatainkkal fizetünk értük.

Így történt az Ever online fotótároló alkalmazással is, ahol a feltöltött fotókat a mesterséges arcfelismerő intelligencia trenírozására használták a felhasználók engedélye nélkül.

Az Ever szolgáltatás oldalára látogatók egy meleg, barátságos, a családra és szeretetre épülő megoldás képét kaphatják. A bizalom megteremtése fontos, hiszen az alkalmazást a telefon segítségével készült fotók online tárolására találták ki. A fizetős és ingyenes változat apró részletekben tér el egymástól, a lényeg, hogy mindkét esetben korlátlan mennyiségű fotót tárolhatunk az oldalon. A szolgáltatás lényeges része az arcok megjelölése és a képen szereplők felismerése. (A szolgáltatást szándékosan nem linkeltük be a cikkben.)

Azonban a felhasználók számára az sehol sem volt nyilvánvaló, hogy a szolgáltató másképp is hasznot húz a feltöltött milliárdnyi fotóból. A fotókat ugyanis az arcfelismerésre szakosodott mesterséges intelligencia fejlesztésére használják a szolgáltató szerződéses partnerei. Az oldalon az adatvédelmi előírások között a felhasználásnak eme módja csak azután került fel, miután a sajtó feltárta a visszásságot.

A vállalat szerint a képek nem kerülnek át harmadik félhez, csupán a mesterséges intelligencia trenírozására használják. Például a SoftBank Robotics által fejlesztett és sokak által ismert Pepper robot mögött álló intelligenciát alapozzák meg többek között ezekkel a képekkel. A céggel katonaság, rendőrség vagy titkosszolgálat nem szerződött – de ami késik, nem múlik.

Az érthető, hogy miután a felhasználók tömege az ingyenes szolgáltatás mellett döntött, a fejlesztők a képek hasznosítása mellett döntöttek. Az viszont már nem érthető, hogy erről miért nem tájékoztatták az ügyfeleket, miért csak a sajtó cikkei után változtattak adatvédelmi előírásaikon. Az eset tipikus példa arra, hogy az interneten megosztott adataink hogyan hasznosulnak tudtunk és beleegyezésünk nélkül.

Korábban például a Facebook élt vissza a felhasználók adataival, amikor a Cambridge Analytica-botrányban kiderült, hogy célzott politikai hirdetések szórására hasznosították a személyes adatokat.