Nemcsak Windows alatt fertőznek a zsaroló programok

A Windows mellett az Android, a Linux, sőt a macOS is egyre kiszolgáltatottabbá válik a zsaroló programokkal szemben.
 

A Sophos legutóbbi biztonsági elemzése szerint 2017 áprilisa és októbere között több érdekes biztonsági trend kezdett kibontakozni. Bár az elmúlt hat hónapban a zsaroló vírusok által okozott fertőzések döntő többsége Windows-os rendszerek ellen irányult, sem az Android, sem a Linux, sem a macOS platformok nem voltak teljesen immunisak a támadásokkal szemben. Sőt az ezeket érő támadások száma növekedett.
 
Nem igazán meglepő módon a vizsgált időszakban a legfertőzőbb zsarolóvírusok toplistáját a WannaCry vezette. Ezzel a "teljesítményével" a károkozó nem mást szorított le a ranglista éléről, mint a Cerbert.
 
A WannaCry a Sophos által megfigyelt esetek 45,3 százalékában volt felelőssé tehető a PC-k megfertőzéséért, míg a Cerber 44,2 százalékkal lett második. A zsaroló programok által sújtott európai országok toplistáján az Egyesült Királyság áll az élen, amelyet Belgium, Németország és Hollandia követ. Magyaroroszág a kilencedik helyen szerepel ezen a listán. Hazánkban az összes ilyen típusú, Európában detektált fertőzés 2 százaléka következett be.
 
Habár a WannaCry visszaszorult, a veszély még nem múlt el, hiszen természetéből fakadóan folyamatosan keresi, és támadja a számítógépeket. A Sophos arra számít, hogy a digitális bűnözők a WannaCry és a NotPetya esetében alkalmazott terjedési módszerekre fognak alapozni a következő időszakban is. Ennek egyik jele a Bad Rabbit vírus, amely sok hasonlóságot mutat a NotPetyával.
 
Nemcsak a Windows-os, hanem az androidos zsarolóvírusok is vonzóak a bűnözők számára. A Sophos analízise szerint ezen eszközök elleni támadások száma 2017-ben szinte minden hónapban nőtt. Szeptemberben a cég által vizsgált Android kompatibilis kártevők 30,4 százalékát zsarolóprogramok tették ki, míg októberben megközelítőleg 45 százalékot. Az androidos zsarolóvírusok leginkább a Google Playen kívüli webáruházak révén terjedtek, illetve terjednek. A legtöbbjük (jelenleg) nem titkosítja a felhasználói fájlokat, hanem inkább a képernyőzárolás manipulálásával igyekszik váltságdíj kifizetésére rábírni a felhasználókat.
 
A Sophos ezért azt tanácsolja, hogy a számítógépekhez hasonlóan rendszeres időközönként készítsünk biztonsági másolatot a telefonunkról.