Virágkorukat élik a 419-es csalások

A 419-es csalás néven ismertté vált tevékenység története az 1980-as években kezdődött, azonban az igazi elterjedésükre akkor került sor, amikor az 1990-es évek közepén, az internet egyre szélesebb körű használatával a potenciális áldozatok száma rohamosan elkezdett emelkedni. Az évek során egyre komolyabb károk keletkeztek e bűncselekmények miatt. 2003-ban Olusegun Obasanjo nigériai elnök szigorú fellépést ígért az országában megfigyelhető, már-már különálló iparágat képviselő csalások elkövetői ellen, azonban a mai napig nem sikerült visszaszorítani ezt a tevékenységet. Sőt az ilyen jellegű károkozások száma még mindig folyamatosan emelkedik.

A 419-es csalások legfontosabb közös jellemzője, hogy a bűnözők pénzt kéregetnek a potenciális áldozatoktól. Minden esetben megtévesztő üzeneteket küldözgetnek, amely az állami vagyonok kimenekítésétől, a nigériai útépítések támogatásán át, az állatok megmentéséig minden témát felölnek. Sokszor gyors meggazdagodást ígérnek egy-egy kisebb összegű átutalás fejében. Azonban a későbbiekben, ahelyett, hogy az áldozat megkapná a mesés összegű jutalmát, újabb pénzt kérnek tőle. Mindez gyakran addig folytatódik, amíg a kiszemelt személy hajlandó fizetni, és nem tűnik fel számára a csalás.

A hollandiai székhelyű Ultrascan cég az egyik felmérése során a 419-es csalásokat, az AFF (Advance Fee Fraud) és a hasonló bűncselekményeket vette szemügyre. A cég vizsgálatai rávilágítottak arra, hogy az ilyen típusú csalások száma 2009-ben tovább emelkedett, és ezzel együtt a károk nagysága is megugrott. Míg 2008-ban világszinten 6,3 milliárd dolláros kárt kellett elkönyvelni, addig 2009-ben ez már elérte a 9,3 milliárd dollárt.

A károk megoszlása a három leginkább érintett állam között:

• Amerikai Egyesült Államok - 2.1 milliárd dollár
• Egyesült Királyság - 1.2 milliárd dollár
• Kína - 936 milliárd dollár

Az Ultrascan szerint az AFF a világ legsikeresebb csalási formája. A cég egymaga tavaly 8503 darab ilyen cselekményt regisztrált, amelyek összesen 152 országot érintettek. Ezzel elmondható, hogy a 419-es csalások történetében 2009 volt a legmozgalmasabb év. Frank Engelsman, az Ultrascan szakértője szerint ennek az az egyik oka, hogy a csalók az amerikai és a nyugat-európai felhasználók mellett többek között a kínai, indiai és indonéziai felhasználókat is célba vették. A szakember hozzátette, hogy még napjainkban is Nigériából származik a legtöbb, 419-es csaláshoz felhasznált elektronikus levél. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az ilyen, jogtalan cselekmények elkövetői egyre szervezettebben végzik a tevékenységüket, és esetenként akár drogcsempészetben is részt vesznek.

Hogyan ismerhetők fel a csalások?

Az elmúlt években számos biztonsági cég és IT-vállalat hívta fel a 419-es csalások veszélyeire a figyelmet. A Microsoft egy évekkel ezelőtti tájékoztatójában az alábbiak szerint foglalta össze az ilyen, kártékony levelek ismertetőjegyeit:

1. Nem ismert a feladó.
2. Hihetetlen pénzösszeget ígérnek, amihez szinte vagy egyáltalán semmit nem kell tenni.
3. Furcsa műveletekre, eljárási díjra vagy sürgősségi eljárásra hivatkozva pénzt kérnek a fizetés előtt.
4. A bankszámlaszámot vagy más pénzügyi adatokat kérnek be.
5. A kérés sürgősségre hivatkozik.
6. A feladó többször is bizalmas bánásmódot kér.
7. A feladó felajánlja, hogy állami dokumentumok másolatait, banki információkat vagy más "bizonyítékot" küld arról, hogy ajánlata legális (ezek a dokumentumok egytől egyig hamisítványok).