Időrabló védekezés

Ahogy a biztonságot fenyegető veszélyforrások száma növekszik, úgy igényel a védelem egyre nagyobb odafigyelést. Természetesen mindez mind több emberi erőforrást köt le, és egyre több időt von el a többi informatikai feladat ellátásától, ami szűkös kapacitások mellett akár a fejlesztések rovására is mehet. A Webroot a legutóbbi felmérése során arra volt kíváncsi, hogy a szervezetek mennyi időt töltenek a biztonság menedzselésével és a különféle fenyegetettségek leküzdésével.

A Webroot az Egyesült Államokban, Angliában és Ausztráliában összesen 820 informatikai döntéshozót kérdezett meg arról, hogy mennyi erőforrást összpontosítanak a biztonság kezelésére. A válaszadók 100-5000 főt foglalkoztató vállalatokat képviseltek, vagyis a vizsgálatok meglehetősen tág spektrumot öleltek át a cégméretek tekintetében.

A felmérés legfontosabb megállapítása az volt, hogy a szervezetek havonta átlagosan 127 órát töltenek a biztonsági megoldások felügyeletével, valamint a különféle problémák orvoslásával. A felmerülő gondok közül a legtöbb időt a hardverek és szoftverek naprakészen tartása rabolja el, ugyanis a frissítések kezelésével a cégek több mint 18 órát töltenek minden egyes hónapban. A megkérdezetteknek mindössze a 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy náluk a frissítések nem kötnek le különösebb erőforrásokat. A második legidőigényesebb feladatnak a kártékony programokkal megfertőződött rendszerek helyreállítása számít, amivel a vállalatok több mint 17 órát foglalatoskodnak havi szinten. A legjelentősebb időráfordítást igénylő tevékenységek harmadik éllovasa pedig a biztonsági szabályok betartatása lett (havi 16 órával).

Nehezen kezelhető mobil munkavégzés

A Webroot a felmérése kapcsán azt is megállapította, hogy a távoli munkavégzés jelentős kockázatokat hordoz a szervezetek számára. A cég szerint ugyanis azoknak a vállalatoknak, amelyek lehetővé teszik az alkalmazottaik számára a szerverek és az egyéb informatikai erőforrások távoli elérését, sokkal több biztonsági problémával kell szembe nézniük, és ezáltal a help desk feladataik is megszaporodnak. Eközben pedig a bizalmas adatok háromszor nagyobb valószínűséggel sérülnek vagy kerülnek illetéktelenek kezébe. Ezért nem csoda, hogy a válaszadók 33 százaléka 2011 legnagyobb kihívásának a hordozható számítógépek és mobil készülékek védelmének megteremtését jelölte meg a legnagyobb kihívásként.

A felhőkből érkezik a segítség

A felmérés külön foglalkozott a felhőalapú, biztonsági szolgáltatásokkal kapcsolatos vélemények feltérképezésével. Kiderült, hogy azon cégek, amelyek nem vesznek még igénybe ilyen védelmi szolgáltatásokat, 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel esnek áldozatául az adathalászoknak, és 25 százalékkal nagyobb valószínűséggel következik be náluk vírusfertőzés, mint azon szervezeteknél, melyek a cloud alapú biztonsági megoldások adta lehetőségekkel is élnek. A Webroot szerint minden tíz megkérdezett közül négy tervezi, hogy 2011-ben vagy 2012-ben bevezet felhőalapú webbiztonsági megoldást. A válaszadók ezt azzal indokolták, hogy a cloud computing segítségével a biztonságmenedzsment egyszerűsödhet, az informatikusokra kisebb teher hárulhat, és a kártékony programok elleni védekezés is hatékonyabbá válhat.