Feltámadnak a makróvírusok

Az elmúlt években jelentősen háttérbe szorultak a makróvírusok. Sajnos azonban úgy tűnik, hogy a kiberbűnözés ismét elkezdte felkarolni ezeket a károkozókat.
 

A makróvírusok története sok évre nyúlik vissza. Az egyik legismertebb képviselőjük az 1999-ben terjedésnek indult Melissa vírus volt, de ugyancsak Visual Basic scriptekkel (vbs fájlokkal) okozott károkat a hírhedt ILOVEYOU féreg is. Aztán a 2000-es évek elején a vírusírók más irányba mozdultak el, és meglehetősen gyorsan kezdték hanyagolni a makróvírusokat. Az elmúlt években ugyan egy-egy példány felbukkant, de ezek korántsem terjedtek olyan mértékben, mint az elődjeik. Az elmúlt hónapokban azonban a kiberbűnözés újra átgondolta azt, hogy a régmúlt nagy károkozóit miként lehet ismét hadra fogni.
 
A Sophos statisztikái is azt támasztják alá, hogy a makróvírusokkal ismét komolyan kell számolni. A biztonsági cég adatai alapján elmondható, hogy míg júniusban a makróvírusok az összes, dokumentumok útján terjedő kártékony program hat százalékát tették ki, addig ez az arány júliusban 28 százalékra emelkedett. Vagyis nagyon jelentős növekedésről van szó, amit a védelmi intézkedések meghozatalánál, illetve a vírusvédelmi eszközök fejlesztésénél is figyelembe kell venni.  
Graham Chantry, a SophosLabs biztonsági kutatója is úgy látja, hogy a kiberbűnözés ismét felfigyelt a Visual Basic kódokban rejlő lehetőségekre. "Manapság meglehetősen kevesen használnak számítógépet víruskereső nélkül, ami a kártékony programok készítőit arra kényszeríti, hogy folyamatos erőfeszítéseket tegyenek a védelem megkerülése érdekében. Az exploitok fájlstruktúrája általában elég kötött. Visual Basic kódokat viszont egyszerű írni és rugalmasak. A hasonló funkciókat gyakran többféle módon is meg lehet valósítani velük, ami a vírusírók számára lehetőséget ad arra, hogy több variánst is készítsenek a szerzeményeikből" - mondta a szakember. Majd hozzátette, hogy a makrók abból a szempontból is előnyt jelentenek a csalók számára, hogy jóval kevésbé verziófüggőek az Office esetében, mint az exploitok, így aztán szélesebb körben okozhatnak fennakadásokat.
 
Makróvírusok terjesztése megtévesztéssel

Chantry kifejtette, hogy a legutóbb feltárt makróvírusok terjesztésében egyértelműen a felhasználók megtévesztésére szolgáló social engineering technikák játsszák a főszerepet. Előfordul például, hogy a vírusterjesztők teljesen kusza Word dokumentumokat küldözgetnek kéretlen elektronikus levelekben, majd azt állítják, hogy a dokumentum megtekintéséhez engedélyezni kell a makrók futtatását, mivel az állományt a Sophos egyik titkosító szoftverével kódolták a biztonság érdekében. Természetesen a valóságban mindez csak arra szolgál, hogy a makrók futtatásához szükséges engedélyeket megkapják.
 
A szakember szerint többször előfordult az is, hogy a spamekben elhelyezett dokumentumoknak semmi közük nem volt a levél üzenetéhez. „Volt egy eset, amikor az e-mailben azt állították, hogy egy bírósági idézést tartalmaz a csatolmány, miközben a mellékelt fájl nevében az állt, hogy egy számláról van szó” - nyilatkozta Chantry utalva arra, hogy esetenként a vírusterjesztők és a spammerek is összekeveredhetnek.  
A legfontosabb azonban az, hogy az ismeretlen, kétes eredetű, gyanús állományokkal nagyon óvatosan kell bánni, és a makrók futtatására alkalmas - különösen az Office szoftvercsomaghoz tartozó - alkalmazások esetében szigorúan kell kezelni a biztonsági beállításokat. A makrók futtatását pedig csak akkor engedélyezzük, ha valóban biztosak vagyunk abban, hogy az adott dokumentum megbízható.