Intel: év végére itt a Sandy Bridge processzor-generáció
Az Intel mikroprocesszorok következő generációja lesz a Sandy Bridge, amely az év végére gyártásba is kerül, az első köré épített noteszgépek és asztali számítógépek pedig várhatóan 2011. elejére kerülnek forgalomba.
Moore törvénye és az Intelnél Tick-Tock néven emlegetett fejlesztési ütemterv jegyében a mai Nehalem (és Westmere) platformokat váltja le a Sandy Bridge. A Nehalem utódja teljesen új architektúrára épül és 32 nanométeres technológiával az egész, az integrált GMCH is (CPU-val közös lapkára integrált grafikus- és memóriavezérlő). Az integrált vezérlő a 2010-es évben piacra dobott Core i3 és Core i5 processzorokban debütált és ezekben is jobb teljesítményt hozott, mint amit az Intel integrált grafikus lapkáitól megszokhattunk.
David Perlmutter, az Intel chip architektúra csoport vezetője a pekingi IDF-en, kedden egy interjúban elmondta, hogy először a laptop és asztali változatok kerülnek majd piacra és csak később készülnek el a szerverekbe szánt modellek. Konkrét időpontot nem ígért az első Sandy Bridge alapú gépek megjelenésére.
Az új lapkacsalád az Intel magas K együtthatójú mikrotranzisztorainak második generációjára épül, 32 nanométeres technológiával. A Sandy Bridge tartalmazza a processzormagokat, a memóriavezérlőt, a gyorsítótár alrendszert és az Intel hatodik generációs grafikus processzormagját egyetlen lapkán.
Ez a lapka lesz az első, mely tartalmazza az Intel Advanced Vector Extension utasításkészletét, melyet az olyan számításigényes feladatok végrehajtására fejlesztettek ki, mint video-, kép- és hangfeldolgozás, javított szín- és képtisztasággal. Szintén magában foglalja az Intel AES New Instructions (AES-NI) készletet, mellyel felgyorsítható az adatok titkosítása és dekódolása.
A Sandy Bridge a Nehalem utódjaként lép színre, mely az első olyan processzor generáció volt, mely az Intel magas K együtthatójú mikrotranzisztoraira épült. Eddig mintegy 400 millió 45 nanométeres csíkszélességgel gyártott Nehalem processzort szállított le az Intel, ezt Perlmutter mondta el az IDF-en tartott beszédjében. A ma mind népszerűbb Intel Core i3, i5 és i7 noteszgépek és asztali konfigurációk is a Nehalem technológia köré épülnek, mellyel az előző generációhoz képest kétszeres teljesíményt ígért a gyártó.
Processzorokról szóló cikkekben sok szó esik a „nanométerekről, mely hossz mértékegység, a méter milliomod része, mindössze néhány atomnyi távolságot jelent. A lapkagyártás technológiájában a nanométerek a chipen elhelyezett mikrotranzisztorok és más félvezető elemek méretére utalnak. Az évek során folyamatosan csökkent ez az érték, amint sikerült mind kisebb méretű, emiatt alacsonyabb hőkibocsátású és energiatakarékosabb elemekből álló lapkákat gyártani.
Az AMD - az Intel legnagyobb riválisa - ugyanakkor kezdi meg új, Fusion lapkáinak szállítását, mint amikorra a Sandy Bridge színre lépése várható. Az AMD Fusion is egyazon lapkán tartalmazza a CPU-t és a grafikus lapkát, mely gyorsabbá és energiahatékonyabbá teszi elődeihez képest. A Fusiont 32 nanométeres technológiával gyártják majd.
Az Intel mint a világ legnagyobb chip gyártója, 2009 negyedik negyedévében a globális processzor piac 80,5 százalékát szállította az IDC adatai szerint, míg az AMD 19,4 százalékot produkált.
Az IBM Magyarország és a CNW Zrt. közös szervezésében "Vállalati közösségi és mobil megoldások az üzlet szolgálatában" címen megrendezésre kerülő konferencia kapcsán Mészáros Tamás, a CNW értékesítési igazgatójával nyilatkozott a hazai tapasztalatokról.
7 hozzászólás
Ez ok,de nagyon.Itt már véget ér az átlag művelt ember tudománya.Ami piszkál,de senki még nálam tudósabb szaki sem tudott elmagyarázni.Éspedig.Ahogy én tanultam,a fény a látható spektruma durván 500-700 nm.Már kemény rezgés,nem anyag.Akkor hogy a túróba tudnak lemenni 45,32,22 nanóba és még anyag.Hogy a manóba?Már beletörődtem,propán-bután halok meg.Vagy van valakinek frankó ötlete?Hol lukas az én primitív logikám?
En sem vagyok atomtudos, de ha jol ertem akkor nem ugy van az hogy bizonyos frekvencia alatt a feny rezges folotte meg anyag hanem a fenynek dual termeszete van barmifele tartomanyban. Attol fuggoen hogy milyen jelenseget akarunk megmagyarazni a fenyt vagy rezgeskent vagy "anyagkent" ertelmezzuk.
A nanométer a méter milliárdod része, mert a milliomod részét mikrométernek hívjuk. A fény és a hullámhossza nem tudom, hogyan jön ide. Az egy fénysebességgel haladó részecske rezgésének hullámhosszát adja meg. Igazából nem sok köze van a processzort alkotó atomok méretéhez (ami ettől függetlenül persze nagyon apró).
Ha jol emlexem akkor a problema a kvantummechanikaval es az electornnal van :) (regen volt am amikor nekem ezt tanitottak!) Mivel az elektron pozicioja - a kvantummechanika szerint - nem hatarozhato meg 100% pontossaggal, bizonyos "vezetek vastagsag" alatt az elektron "egyszeruen kiszivarog" a vezetekbol. A technologia jelenlegi allasa szerint a meg elfogadhato vezetek vastagsag ami mellett a szivargas meg elfogahato: 32nm. De konnyen meglehet am hogy teljesen zoldseget beszelek :)
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció miatt egy részecske helye és impulzusa (sebessége) nem határozható meg egyszerre 100 %-os pontossággal, mert a helymérés pontossága lerontja a sebességét és fordítva!
Elég gáz, hogy a szerkesztő nem tudja, hogy a nanométer a méter milliárdod része, de ha már valaki felvilágosítja, akkor javíthatná!
Síkhülye irta a cikket. Tipikus páldája annak, hogy olyan emebreket engednek be a technológiai ujságirásba akiknek halvány lövésük sincs hozzá. Na ide vezet a protkózás és a nepotizmus! Minden seljt lesz ebben az országban. Ami magyar az = a selejettel. Ez a protkós rokongyereket felvettük ujságirónak effektus. Legalább műszakit alkalmaznának! Olyat amelyik járt általános iskolába és meg tudja különböztetni a 10 a-9.-ent a 10-12.en-től. Vagy legalább különséget tud tenni a milló és a milliárd között. Na és ez a riport megy egy szaklapba. SZÉGYEN! Söpredék, lezüllött. A többi része is a cikknek nagyon alapszintű., óvodás.